görög művészet

A görög művészet – a kultúra, amely hatással volt a világra és a generációkra.

A görög civilizáció a Peloponnészosz-félsziget különböző régióiban található különböző törzsekből született.
A kereskedelem, a hajózás és az írás fejlődése a föníciaiakkal való érintkezésből fakadt.

A görögök kultúrája

Az athéni görögök dinamikus és kíváncsi hozzáállással rendelkeztek, ami lehetővé tette számukra, hogy élvezzék az újdonságot és a változást. Ezért differenciált kultúrát alakítottak ki, egyformán gazdag mitológiát, filozófiát és színházat teremtve.
Forradalmasították a sportot azzal, hogy létrehozták a 4 évente megrendezett olimpiát Zeusz tiszteletére.

A mükénéi művészet ezen emberek művészi alkotásaként értendő, beleértve a szárazföldön és a szigeteken, Kréta (úgynevezett minószi) kivételével. A görög művészek azt fejezik ki, amit a természetben szemlélnek, alkotásaikban a tökéletesség, a harmónia, az egyensúly és az ideálok kifejezését helyezik el.
Politikai rendszere demokratikus volt. Megtapasztalták az antropocentrizmust, amely a racionalizmussal, a tökéletes arányok és méretek keresésével együtt egy korszakot jelölt ki a festészetben, építészetben és szobrászatban.

A mezopotámiai befolyás után a görög művészet termékeny és érett időszakon ment keresztül, amelyet archaikus korszaknak neveznek, és ez egészen ie 475-ig tartott.
A perzsákkal vívott harcok után a görög művészet kulturális autonómiát kapott a Földközi-tengeren. A klasszikus szakasz Kr.e. 475-től 323-ig tart, az utolsó görög művészeti időszaknak és aranykornak is nevezik. Ezt az időszakot Athén vezeti Periklész parancsnokával.

Az első templomok a kunyhókhoz hasonlóak voltak, fából, kavicsból vagy vályogtéglából, és néha levéltetőből épültek. A 6. században kőoszlopokat állítottak fel, ekkor dolgozták ki a trilitet – két tartóoszlopot és egy vízszintes záródást – az építészek. A templomok a 7. századtól épültek, és szimmetrikus harmóniát mutattak be a bejárat és a kijárat (vagy hátul) között. A legismertebb az athéni Parthenon, de számos templomot, színházat, sportcsarnokot és agorát is építettek (különböző témákról szóló viták találkozóhelyei).

A görög kultúra és művészet és ábrázolásai

A festészetben a kerámiaművészet kiemelkedik. A görög vázák színe, harmóniája és formák egyensúlya jól ismert, általában vallási rituálékban használják víz, bor, olívaolaj és kellékek tárolására. A formák a felhasználás típusának, a festmények pedig a mindennapi helyzeteknek vagy a mitológia szövegrészeinek feleltek meg.

A szobrok a tökéletesség, az antropocentrizmus, az egyensúly és a mozgás eszményét képviselik, a mai napig felülmúlhatatlan. Az archaikus korban készült szobrokra mezopotámiaiak, egyiptomiak és kisázsiai művészek hatottak. Ebben az időszakban két módozat jelenik meg:

• Kouros: férfialak;
• Koré: női kép.
  A 6. és az 5. század elején a szobrászok részletesen tanulmányozták az emberi testet, pontos arányú és méretű szobrokat építettek. A klasszikus korszakban a mozgáskeresés a bronz használatához vezetett (a márványnál ellenállóbb). A női alakok ruha nélkül jelennek meg, meztelen nők szobraiban. Az úgynevezett hellenisztikus korban, római hatás mellett a lényeket érzelmeik és lelkiállapotuk szerint ábrázolják, így a szobrászok nagy szabadságot értek el a művészetben, ahol alakokat ábrázolhattak, megőrizve a mozgás és a szépség megjelenését.
  A legismertebb görög szobrászok: Praxiteles, Polycletus, Phidias, Lysippus és Myron.