Zaklatás, hogyan lehet kezelni ezt a problémát az iskolákban?
A megfélemlítés olyan diszkrimináció, amelyet egyes polgárok egyetlen személlyel szemben alkalmaznak. De ez nem egy egyszerű dolog, amely egyik napról a másikra legyőzhető. A megfélemlítés egy olyan gonoszság, amelyet egy nagyon hosszú életszakasz során visznek át. Ha valaki azt mondja neked, hogy furcsán néz ki a hajad, valószínűleg a legközelebbi tükörhöz rohansz, hogy rendbe tedd magad.
Most képzeld el, hogy két, három, tíz ember egész nap csúnyán beszél a hajadról, olyan dolgokról, amelyekért nem vagy gyakran nem a te hibád. Igen, az teljesen elviselhetetlen lenne, úgy értem, alacsony a nagyrabecsülésed, és a zaklatás gonosz elkövetői lennének a hősök.
Mit csinálnál? Megölné magát? Igen, vannak gyerekek, akik öngyilkosságot követnek el, de nem azzal a gondolattal, hogy szívás az életük, hanem azzal, hogy meg fogok halni, mert csúnya vagyok, és minden igaz, amit mondanak.
Rossz becenevek
Többek között olyan becenevek, mint „kútdugó”, „bálna”, „négy szem”, botbot és olyan attitűdök, mint a rúgások, lökések és hajhúzás. A „szorgalmas” tanulók, akik általában megtorlást szenvednek el társaiktól, általában nem testi, hanem intellektuális jellemzőik miatt, a tanulók tipikus viselkedése az osztályteremben. Kornak megfelelő játékok? Nem. Ezek agresszív, szándékos és ismétlődő cselekmények, amelyek nyilvánvaló motiváció nélkül történnek, és amelyek az úgynevezett Bullying jelenséget jellemzik.
A megfélemlítés meghatározása
A portugál nyelvben nincs megfelelője, a Bullying egy angol kifejezés, amely ezen agresszív cselekedetek gyakorlatának megjelölésére szolgál. A következmények az elszigeteltség, a csökkent tanulmányi teljesítmény, az alacsony önbecsülés, a depresszió és a bosszúról szóló negatív gondolatok.
Világszerte végzett tanulmányok azt mutatják, hogy a tanulók 5% és 35% közötti aránya vesz részt ilyen viselkedésben. Brazíliában egyes tanulmányok kimutatták, hogy ezek az arányok elérik a 49%-t.
A találkozón a jelenséget a maga különböző aspektusaiban tárgyalják: iskolai, családi, szociális, kulturális, etikai-jogi és egészségügyi. Az esemény középpontjában a vita áll majd, azzal a céllal, hogy a szakemberek bevonását és elköteleződését ösztönözzék a kérdésben. „A javaslat nem korlátozódik konkrét intézkedések megvitatására, hanem olyan stratégiai akciók kidolgozására, amelyek segítik az iskola-család partnerséget, hogy megtörje a Bullying dinamikáját” – magyarázta Cléo Fante, a szervezőbizottság tagja, kutató és a Fenômeno Bullying című könyv szerzője. Verus szerkesztő.
A technológia fejlődésével ez a zavar elhagyta azokat az iskolákat, ahol ez a gyakorlat általános volt, és az internetre költözött, és megerősödött. Az új gyakorlatot „CyberBullying”-nak hívták, és beszivárgott e-mailekbe, blogokba, Orkutba, Msn-be stb. Az agresszor ebben az esetben, gyakran becenév mögé rejtve, dühét és boldogságát sértő üzenetekkel terjeszti mások felé. Sok esetben kompromittáló fényképeket jelenít meg, megváltoztatja az áldozatok profilját, és harmadik feleket ösztönöz a támadás megerősítésére. Az egyetlen cél az áldozat megalázása és a gyengébbnek vagy másnak tekintett személyek elszigetelése.
Hogyan kezeljük a megfélemlítést?
„Azok, akik támadnak, azt akarják, hogy célpontjuk olyan boldogtalannak érezze magát, mint amilyenek valójában. Valószínű, hogy egy napon az agresszort is megalázták, a saját frusztrációját és tehetetlenségét a leggyengébbeken vitte ki” (Maluh Duprat).
Nem érdekes a provokációkra reagálni, mert ez növelné az agresszor haragját, és pontosan ezt akarja. „A másik fontos dolog, hogy ne tartsd titokban a sértést azzal, hogy megfélemlíted magad. Jó alkalom lehet arra, hogy foglalkozz a saját komplexusaiddal, hogy a családod vagy a munkahelyi felettesei segítségével legyőzd a belső erőforrásaidnál nagyobb konfrontációs helyzetet.”
A zaklatás nem jó, és ha ismersz valakit, aki szenved tőle, segíts neki. Mert hasznot húzhat egy új barátságból vagy esetleg életmentésből.
