Ez egy olyan daganat, amely a hólyagot belülről borító sejtekből származik, vagyis abból, amely közvetlenül érintkezik a vizelettel.
Ez egy ritka daganat, amely elsősorban a férfiakat érinti. Általánosságban elmondható, hogy a vizelettel kiürülő mérgező anyagok fontos tényezők a rák kialakulásában, és a dohányzás a daganat egyik fő oka.
A hólyag tárolja a vesék által képződött vizeletet, és akkor szabadítja fel, amikor úgy érzi, hogy van.
A húgyhólyagrák a szerv belső bélésében kezdődik, amelyet uroteliális sejteknek neveznek. A daganat legtöbbször ezekben a sejtekben születik, és a húgyhólyagba nő, ahol a vizelet tárolódik. Ha azonban nem fedezik fel korán, a daganat addig nőhet, hogy behatol a hólyag izomzatába. Ebben az esetben nagyobb az esélye annak, hogy a daganat szétterjed a szervezetben.
Súlyosabb esetekben a daganat már túlságosan megnőtt, és behatol a hólyag körüli szervekbe és testrészekbe.
Tünetek
A húgyhólyagrák gyakori tünetei a következők: élénk vér vagy vöröses elszíneződés a vizeletben, fájdalom az alhasban vagy kellemetlen érzés vizelés közben, napi többszöri vizelési inger és a vizeletben rekedt érzés. Ezek azonban nem végleges jelei a hólyagráknak, más betegségek is okozhatják ezeket a tüneteket.
Azonban, aki ezeket a tüneteket tapasztalja, orvoshoz kell fordulnia.
Milyen vizsgák vannak
Az orvos értékelése elengedhetetlen. A megkezdődött és előrehaladott betegség tüneteinek és jeleinek ismeretében fizikális vizsgálatot végezhet, és a diagnózis felállításához szükséges vizsgálatokat rendelheti el.
Ezek a vizsgálatok a következőket foglalhatják magukban: laboratóriumi vér-, vizeletvizsgálat és cisztoszkópia (olyan vizsgálat, amely belülről vizsgálja a hólyagot, és láthatja, hogy mi a baj).
A húgyhólyagrák fő kezelési módjai a következők: műtét, sugárterápia, immunterápia és kemoterápia. A rák stádiumától függően az orvos egy vagy több ilyen kezelés közül választ.
