HIRDETÉSEK
Mi a filozófia
A filozófia a bölcsesség szeretetét jelenti. Ez a fajta tudás megszületett, amint az ember elkezdett gondolkodni és elemezni saját létezését. A történelem legnagyobb gondolkodói az ókori Görögországban jelentek meg, a Kr.e. 16. század közepe táján
Milétoszi Thalész, Anaximandrosz és Hérakleitosz racionális és tudományos tartalmakon keresztül próbálta megmagyarázni a világot és az embert. Pythagoras úgy gondolta, hogy minden a lélek előtt létezik, mivel az halhatatlan.
HIRDETÉSEK
Démokritosz és Leukippusz az atomok létezéséből indul ki, hogy megmagyarázzák az anyag létrejöttét. Az ie 5. és 6. század között alakult ki az ókori Görögországban a filozófia klasszikus korszaka.
Athén ideális helyszín volt az analitikus gondolkodás fejlesztéséhez, mivel érdekes politikai rendszerrel rendelkezett. Ebben a pillanatban megjelentek a szofista gondolkodók és Szókratész.
Gorgias, Leontinos és Abdera szofisták, és az oktatás felhasználását hirdették az állampolgárság és az emberi lények politikai tudatosítására, a retorika és a művészi fejlesztés gyakorlatával.
HIRDETÉSEK
Szókratész megalkotta az ember analitikus gondolkodását, amellett, hogy tudományos paramétereken belül keresett magyarázatot az Univerzumra.
Szókratész gondolatai tükröződtek és terjedtek el a világban Platón tanítványán keresztül, aki védte az emberi lények szellemi fejlődését. Platón számára a valóság messze túlmutat a látszatokon.
Arisztotelész is ekkor jelent meg, és a klasszikus deduktív logikából származik. A tudás útját szerinte az általános fogalmaktól a konkrétakig kell követni.
Az egyház hatása a filozófiára
A katolikus egyház hatása a középkorban érte el a filozófiát, a teocentrizmus dominanciájával. Abban az időben Szent Ágoston volt a legfontosabb szerző.
Az 5. és 18. század között Aquinói Szent Tamás fejlesztette ki a skolasztikának nevezett mozgalmat, amely az istenelmélet és a racionális filozófiai tudás egyesülése.
Miután a burzsoázia társadalmi előtérbe került, a filozófia irányt váltott, és a reneszánsz gondolkodásmódot követte. Ekkor az ember kerül a világegyetem középpontjába, a teocentrizmus elhagyásával.
John Locke, Thomas Hobbes és Francis Bacon empirizmust fejleszt. René Descartes kidolgozza a karteziánus módszert, amely bizonyított létezést igényel, hogy megérdemelje a hitet.
Immanuel Kant, Friedrich Hegel és Montesquieu fejlesztette ki a felvilágosodást, amikor a tudást a tudományban keresték.
Karl Marx kidolgozza a kommunista elméletet a kapitalizmus által megvalósított társadalmi struktúra módosításáról. Friedrich Nietzsche bírálja és bemutatja a felszabadulás elméletét.
A kortárs filozófiában a kortárs kor csúcspontja Jean-Paul Sartre, az egzisztencializmus elméletét megalkotó tudományos gondolkodó.
