A Szovjetunió új gazdasága
Az ún. NEP (New Economic Policy) a Szovjetunióban elfogadott gazdaságtípus volt, amelynek célja az ország kilábalása a polgárháború utáni válságból. Kapitalista elemeket használtak a kommunista ideológiákkal.
1917-ben Oroszországban forradalom ment keresztül, amely megdöntötte a cári rendszert az országban. Egészen addig a pillanatig abszolutizmus és feudális termelési móddal rendelkező ország volt.
Az 1917-es orosz forradalommal a kommunizmust a bolsevik párt telepítette be.
Az Oroszországot uraló bolsevik pártnak sok ellenfele volt, akik a rendszer megváltoztatását szorgalmazták.
A kronstadti tengerészek fellázadtak a bolsevikok ellen, és azt akarták, hogy a csoport távozzon a hatalomból, és egy kollektív közigazgatás alatt álló proletárdemokrácia létrejöjjön. Ez a mozgalom váltotta ki az állam kezdeményezését egy új gazdaságpolitika kialakítására.
Akkoriban Oroszország nem volt jó helyzetben, és a háborús kommunizmus nem tudott így tovább folytatódni. Ki kellett próbálni valami merészséget, és át kellett szervezni az országot.
Lenin, a Szovjetunió új gazdaságpolitikájának megalkotója
Lenin volt a megfelelő ember erre az alkalomra. Ő volt a NEP (New Economic Policy) megalkotója. A cárizmus és a szovjetek által kialakított kapitalista gyakorlat keverékének nevezte. Így jött létre 1921-ben, a Szovjetunióban, ahol bevezette a kollektivizálást és a termelési eszközök kényszerracionalizálását.
Elvei a következőkön alapultak: a belső kereskedelem szabadságának, a munkások fizetésének szabadságának megteremtése, a magáncégek működésének engedélyezése és a külföldi tőke belépésének engedélyezése az ország újjáépítésére.
Ezekkel az intézkedésekkel a magánszektor visszatért a kis mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi központok feltárásához.
Ez az új gazdasági rendszer megmutatta a szocialista, kapitalista és hagyományos gazdasági intézkedések társulását a Szovjetunióban.
A parasztok termékeik egy részét rögzített áron adták el az államnak, a maradékot pedig a piacon értékesítették. A kapitalista vállalkozások a kereskedelemben és a kisiparban jelentek meg. Ily módon verseny alakult ki.
De végül ezek az intézkedések arra késztették a Szovjetuniót, hogy átszervezze haderejét. Az eredmények gyorsan megjelentek, és a hatás a mezőgazdasági termelésre, az úthálózatra és a kisiparra is jelentkezett.
Ez a gazdaságpolitika 1928-ig volt érvényben.
