Második világháború – A háború kezdete és utáni világ
A második világháború a nemzetközi piacot az első világháború vége óta megosztó nemzetek érdekütközésének eredménye.
Minden lényeges információ a második világháborúról, térképek a konfliktus alakulásáról, a háborúk közötti időszakról, a háború felépítéséről, a náci Németországról, a háború terjeszkedéséről és az ellenállásról, a Szovjetunióról a konfliktusban, Japánról és az Egyesült Államokról Államok háborúban, Brazília háborúban, a tengely összeomlása, a háború technológiája, a háború kimenetele és a háború utáni világ. Ez az információ segít jobban megérteni, hogyan kezdődött és hogyan végződött az egész.
Fontos tények a második világháborúról
- A második világháború kezdete
- Háborúk közötti időszak
- világháborús építkezés
- náci Németország
- világháborús terjeszkedés
- Szovjetunió és a második világháború
- Japán és az Egyesült Államok
- A japán stratégia kezdete
- Brazília a második világháborúban
- A tengely összeomlása
- A háború technológiája
- A háború egyensúlya
- A háború utáni világ
- Világtérkép előtte és utána
A két világháború közötti időszak – I. világháború és II
Az első világháború végén a versailles-i békeszerződés súlyos és megalázó büntetésekkel sújtja Németországot, amely a területi veszteségek mellett hadseregét lefegyverzik és lecsökkenti, megtiltja a fegyvergyártástól, és súlyos háborús kártérítés fizetésére kényszerül. Nagy-Britannia - Bretagne és Franciaország. Ez segítene megérteni a radikális nacionalizmust, amely Németországban a második világháború előtti rövid időszakban ébredt fel.
Ebben a programban az első világháború utáni nemzetközi politika, az Egyesült Államok 1929-es nagy gazdasági válsága és annak következményei az egész világon. A fasizmus Olaszországban és a nácizmus Németországban lépett színre. Franciaországban és Spanyolországban népi frontokat hoztak létre a náci-fasiszta vészhelyzet elleni küzdelem érdekében. Brazíliában Vargas elnök államcsínyt hajt végre, és egy fasiszta ihletésű rezsimet hajt végre.
A felépítés a második világháborúig
„Földet követelünk, hogy élelmet adjunk népünknek, és letelepítsük a felesleges lakosságunkat.”
A Nemzetiszocialista Párt (NAZI) programjának ezt a kiáltását Ausztria annektálása és Csehszlovákia német csapatok általi megszállása után kezdték gyakorlatba ültetni, anélkül, hogy Európa többi részéről bármiféle reakciót váltottak volna ki. A müncheni konferencián Nagy-Britannia és Franciaország még legitimációt is adott a német csehszlovákiai fellépésnek. De amikor Hitler megszállja Lengyelországot, a britek szövetségesét, London fenyegetve érzi magát, és hadat üzen Németországnak. Franciaország ugyanezt teszi. Ebben a programban a fasizmus térnyerése Portugáliában és Spanyolországban, az olasz expanzionizmus Afrikában és a japán expanzionizmus Ázsiában; valamint a sztálini Szovjetunió és a hitleri Németország közötti kölcsönös megnemtámadási megállapodás.
náci Németország
Az 1920-as évek elején megjelent Mein Kampf című könyvében Adolf Hitler ezt mondja: „Eljött a nap, amikor már nem mentem bekötött szemmel: felismertem fajam ellenségeit – zsidók voltak… Végül a zsidókat a szagukról ismertem fel, és az undorító szemétségükben felfedeztem a „kiválasztott nép” erkölcsi hibáit.”
1935-től, amikor már Hitler volt hatalmon, a nürnbergi törvények, amelyeket a zsidók megkülönböztetésére hoztak létre, hivatalossá tették az antiszemitizmust Németországban. A félkatonai csoportok erőszakától és egy hatékony propagandagépezettől támogatva a nácik hangot adtak a nacionalizmus, a rasszizmus, az antiszemitizmus, az árja, az antimarxizmus és az antikapitalizmus lappangó érzéseinek, és fokozták azokat.
A második világháború terjeszkedése és az ellenállás
„Kormányom tekintélyét tárgyalják. A megrendeléseket rosszul teljesítik. Mostantól minden ellenfél ellenállását le kell győzni, megtizedelni vezetőit.”
Ezt a mondatot az első világháború egyik francia hőse mondta, aki éppen akkor lett a németek által megszállt Franciaország náci kormányának vezetője: Philippe Pétain marsall. Párizs meghódítása előtt a német csapatok elfoglalták Ausztriát, és elfoglalták Csehszlovákiát, Lengyelországot, Dániát, Norvégiát, Belgiumot, Hollandiát, Görögországot és Jugoszláviát; ez utóbbiak olasz, magyar és bolgár csapatok, a Róma-Berlin-Tokió tengely tagjainak közreműködésével. Észak-Afrika megtámadásával Németország és Olaszország Franciaország és Nagy-Britannia gyarmatbirodalmát támadja. Franciaország megszállása után pedig Nagy-Britannia az egyetlen nyugat-európai ország, amelyet még nem támadtak meg a németek.
Hitler úgy dönt, hogy London légi bombázásával kezdi a vállalkozást. Még ebben a programban a német előretöréssel szembeni nemzeti ellenállás megalkotása és a kommunisták bevonása ebbe, akik számára a náci fasizmus lett az elsődleges ellenség.
A Szovjetunió és a második világháború
1940 decemberében, amikor a szovjetek és a németek még megnemtámadási egyezményben éltek, Adolf Hitler azt mondta tábornokainak: „A német fegyveres erőknek fel kell készülniük a Szovjetunió leverésére egy gyors hadjáratban.” Nem sokkal ezután, 1941 júniusában német csapatok és a brit miniszterelnök megszállta a Szovjetuniót. Winston Churchill kijelentette:
„Meglepő volt az a félreszámítás és tudatlanság, amelyet Sztálin felfedett azzal kapcsolatban, hogy mi fog történni vele.”
Németország három fronton támadja meg a Szovjetuniót, és megkezdi a háború legvéresebb katonai vállalkozását, amely négy évig tartott, és csak a szovjeteknek 20 millió ember veszteségébe került. A németek végül Sztálingrádban vannak, ahol a szovjet ellen- offenzíva és megkezdődött a második világháború nagy fordulópontja.
A szovjetek ultimátumot adnak a német parancsnoknak, de Hitler megtiltja neki, hogy megadja magát. A Vörös Hadsereg kiűzi a németeket, és Berlin felé nyomul. A náci iga alól felszabadult kelet-európai országok a szovjet befolyás övezetébe kerülnek, és Sztálin a Nyugat új nagy ellenségévé változik, átveszi azt a helyet, amely egészen a közelmúltig Hitleré volt.
Japán és az Egyesült Államok a második világháborúban
A tengelyhez való csatlakozásával Japán német és olasz támogatást nyer a „nagy japán Ázsia” létrehozására irányuló szándékához. 1940-ben, Franciaország Németország általi megszállásával és Nagy-Britannia megbénulásával a japánok kezdték azt hinni, hogy távol-keleti és délkelet-ázsiai ambícióikat immár egyetlen rivális fenyegeti: az Egyesült Államok.
A japán stratégia kezdete Ázsia megszállására
Meghódították Mandchuriát, Thaiföldet és Francia Indokína északi részét (a mai Vietnam, Laosz és Kambodzsa), elvágták a Burmába vezető utat, és nyomást kezdtek gyakorolni Hollandiára (a mai Indonézia). Nagy-Britannia és az Egyesült Államok együtt dolgozott a japán előretörés megfékezésén. 1941-ben Japán elfoglalta Hongkongot és Malajziát, és bombázta a hawaii Pearl Harbor amerikai támaszpontot. Ötezer amerikai katona halt meg. Azt mondják, Roosevelt elnök előre tudta, hogy a támadás megtörténik, de semmit sem tett annak megakadályozására: az Egyesült Államoknak jó érvre volt szüksége a háborúba való belépéshez.
Brazília a második világháborúban
1937-ben Getúlio Vargas elnök államcsínyt hajtott végre, és az olasz fasizmus által inspirált rezsimet hajtott végre Brazíliában. 1940-ben a Getúlio felvetette egy acélgyár építésének lehetőségét Brazíliában, a Krupp német ipar támogatásával. Az Egyesült Államok azonnal hitelt nyújtott Brazíliának az acélgyár finanszírozására német részvétel nélkül. Két évvel később Getúlio hadat üzent a tengely országainak. A 90-es évek elején az amerikai hadsereg egy bizalmas dokumentumát nyilvánosságra hozták, amely felfedte az Egyesült Államok Brazília megtámadásának terveit, ha Getúlio nem csatlakozik a szövetségesekhez.
Az 1942-es Rio de Janeirói Konferencián huszonegy latin-amerikai nemzet ismerte el a Pearl Harbor elleni japán támadást a kontinens elleni agressziónak, és hadat üzent a tengelynek. A FEB (Brazil Expeditionary Force) Olaszországban harcol.
A paraguayi légierő légi járőrözést végez az Atlanti-óceán déli részén Argentína és Chile is részt vesz a konfliktusban. A kontinens többi országa nyersanyagellátással vesz részt az észak-amerikai háborús erőfeszítésekben. Ez volt az Egyesült Államok első jelentős diplomáciai győzelme a kontinensen.
A tengely összeomlása
A szövetséges erők visszafoglalják a Németország által meghódított országokat, Anglia befejezi az ostromot.
A szövetséges fellépések növekedése Afrikában és a Földközi-tenger térségében aláássa a fasiszta rezsim presztízsét Olaszországban. A szovjet sztyeppeken elszenvedett német vereség és a szövetséges erők normandiai inváziója miatt Hitler elveszíti kezdeményező erejét. A lakosság ellenállása meghatározóvá válik a náci fasizmus megdöntésében. A megszállt nemzetek lassanként kiszabadultak a náci iga alól. Olaszországban Mussolinit maguk a fasiszta vezetők távolítják el a hatalomból, a németek megmentik, de a lakosság letartóztatja és kivégezi „A német nép leírhatatlan módon szenvedett: ideje véget vetni sokaknak borzalmak” – írja a parancsnok, Von Kluge német főparancsnok röviddel az öngyilkosság elkövetése előtt Hitlernek hagyott üzenetében. Göring azzal fenyegetőzik, hogy béketárgyalásokat kezd az Egyesült Államokkal. Himmler külön békét javasol az amerikaiaknak és az angoloknak, de Churchill nem fogadja el: a németeknek feltétel nélkül meg kell hódolniuk Angliának, az Egyesült Államoknak és a Szovjetuniónak.
A háború technológiája
A háború éveiben a tudomány és a pusztítás ereje közötti végleges szövetség jött létre. A kormányok hatalmas beruházásokat hajtanak végre a fegyvertechnológiába, és elérik az 50 millió halálos áldozatot. A német koncentrációs táborok hamvasztókemencéitől a bakteriológiai fegyverekkel és az észak-amerikai atombombával kapcsolatos japán kutatásokig, a német V-2 repülő bombákon és a háborúban részt vevő országok hatalmas technológiai kémkedésén és kémelhárításán át. a hadiipar, a tudósok és a pénz erős jelenléte mindenben A háború végén minden igazolható az úgynevezett „tudományos semlegesség” nevében. Az ő nevéhez fűződik, hogy a német Werner von Braun és a japán Shiro Ishii kegyelmet kapnak, és beépülnek az észak-amerikai tudományba, és hogy az olasz Bruno Pontecorvo a szovjet atombomba egyik atyja lehet.
A háború egyensúlya
50 millió halott, köztük 20 millió szovjet és 6 millió zsidó. Így kell mérni egy háború kimenetelét? A propaganda a győztesek alapvető fegyvere, a dicsőséggel teli csatákat dicséri és hőseiket szenteli. De lehet-e hősökről és dicsőségekről beszélni egy olyan háborúban, amely 50 millió embert ölt meg?
A náci erők lemészároltak lakosságot a lerombolt városokban és országokban, nem beszélve koncentrációs táboraikról, ahol zsidók, szlávok, cigányok, kommunisták, fogyatékkal élők és homoszexuálisok milliói haltak meg. De a szövetségesek háborús bűnöket is elkövettek: lemészárolták Drezda és Berlin polgári lakosságát, és atombombákat dobtak Hirosimára és Nagaszakira. A háborúból megszerzett haszon meghaladja a 2 milliárd fontot. Hogyan lehet "pénzt keresni" a háborúban?
A háború utáni világ
1946-ban Winston Churchill volt brit miniszterelnök ezt mondja: „Vasfüggöny ereszkedett le Európára. Nem hiszem, hogy Szovjet-Oroszország háborút akar. Amit akar, az a háború gyümölcse, valamint hatalmának és doktrínáinak határozatlan kiterjesztése.” Churchill először használta a „vasfüggöny” kifejezést a szovjet befolyás új területére utalva. A világ geopolitikai átszervezéséről már 1943 óta szó volt, amikor Roosevelt, Sztálin és Churchill találkozott az iráni Teheránban. A háború végén Németország, Franciaország, Olaszország és Japán megsemmisült. Nagy-Britannia a kimerülés szélén találja magát. A nagy gyarmatbirodalmak összeomlanak, Afrika és Ázsia országai dekolonizációs folyamatokon mennek keresztül. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió a bolygó legnagyobb hatalmaként jelenik meg. Nemsokára felerősödik a feszültség a hatalmak között. A nyugati blokk és a szovjet blokk közötti nemzetközi viták polarizálódása megadja az alaphangot a következő évtizedekben. Kezdődik a hidegháború.